Mikor kell leszedni, lebontani a karácsonyfát? (cikk)
2026.01.05
A mai naptól a megszokott nyitvatartással várjuk kedves vásárlóinkat.
Hétfő 7:30 – 16:00 Kedd 7:30 – 16:00 Szerda 7:30 – 16:00
Csütörtök 7:30 – 16:00 Péntek 7:30 – 16:00
Szombat 8:00 – 12:00 Vasárnap ZÁRVA
A karácsonyfát hagyományosan vízkeresztkor, január 6-án kell lebontani, mert ez az ünnep zárja le a karácsonyi időszakot a keresztény hagyomány szerint. A babonák szerint a korai vagy késői leszedés balszerencsét hozhat, de sok családban egyéni döntés alapján történik a leszedés időpontja, akár január elejére is tolódhat.
Vízkereszt, avagy a háromkirályok ünnepe – hagyományok, népszokások ezen a napon
Sokan január 6-án bontják le a karácsonyfát, de hogy miért, azt már egyre kevesebben tudják. Mint ahogy azt is, hogy pontosan mit is ünnepelünk ezen a napon és milyen szokások kapcsolódnak ehhez az ünnephez.
A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, a farsangi időszak kezdete. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.
Krisztus keresztségének emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház tömjént és vizet szentelt. A keresztények ezen a héten ünneplik Jézus megkeresztelkedését is a Jordánban. Így lett január eleje a vízszentelés időszaka, eredetére utal a Vízkereszt kifejezés. A néphit szerint a hazavitt szentelt víz embereken és állatokon is segített a betegségek ellen.
Szokások és hagyományok
Vízkeresztkor még egyszer meggyújtották a karácsonyfa gyertyáit, szétosztották a megmaradt édességet, a fát tűzre tették. Egy ágacskát megtartottak, és a szentkép mögé tűztek, hogy így védekezzenek a gonosz ellen. Az ünnepi népszokások közé tartozott a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Az alakokat – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: "Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad."
Vízkereszt napján szokásban volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, mindenféle betegségre használták. Hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát.
Mi kerüljön az asztalra?
Ennek a napnak nálunk nincs kifejezetten gasztronómiai hagyománya, előírásos menüje. Európában Olaszországban és Franciaországban van külön hagyománya a vízkeresztkor elkészített süteménynek. A galette des rois fogyasztásához Franciaországban érdekes és aranyos szokás kapcsolódik. A sütemény neve “királyok sütije”, “királyok tortája” jelentéssel bír, és ez érthető is, ha tudjuk, hogy ezt vízkeresztkor, vagyis a három királyok ünnepén fogyasztják. Mielőtt a második tésztaréteget ráborítják a süteményre, a frangipán krémben eldugnak egy szem babot vagy apró porcelán figurát. Ez együtt sül a sütivel, és amikor elkészül már senki sem tudja, hogy hol van. A család legkisebb tagja elbújik az asztal alatt, miközben valamelyik felnőtt a sütit szeleteli, és az apróság mondja meg, hogy melyik szeletet ki kapja. Akinek a meglepetés – a bab vagy porcelánfigura – jut, ő lesz azon a napon a király vagy királynő. Felteheti a papírból készült aranykoronát, és nemcsak aznap, de az elkövetkező hetekben is büszkén járhat a többiek között.
Ha szeretnéd elkészíteni a galette des rois-t, azaz a háromkirályok pitéjét, íme egy recept!
Hozzávalók:
Az alaphoz:
- 60 dkg leveles tészta
A töltelékhez:
- 7,5 dkg vaj
- 10 dkg porcukor
- 2 db tojás
- 20 dkg darált mandula
- 1 csomag vaníliás cukor
- mandulaaroma
A kenéshez:
- 1 db tojássárga
- 1 ek tej
Valamint:
- 1 db babszem
Elkészítés:
- A töltelékhez a lágy vajat a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk egyenként a tojásokat, majd a darált mandulát, a vaníliás cukrot és a mandulaaromát. Krémesre keverjük.
- A sütőt előmelegítjük 210 fokra.
- A leveles tésztát megfelezzük, 2 darab kb. 23 cm átmérőjű körré nyújtjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük az egyik tésztalapot, egyenletesen elosztjuk rajta a mandulás krémet úgy, hogy a peremére ne kerüljön. A babszemet (vagy más apró, nem olvadékony tárgyat) elrejtjük valahol a krémben, majd megkenjük kis vízzel a tészta peremét, ráhelyezzük a másik lapot, és körben villával lenyomkodjuk. A tetejébe hegyes késsel mintákat rajzolunk, vagy a maradék tésztával díszítjük. Megkenjük a tojássárga és a tej keverékével.
- A pitét betoljuk a sütőbe, és kb. 45 percig sütjük. Ha túlságosan pirulna, csökkentjük a hőmérsékletet, és alufóliával beborítjuk a tetejét. Langyosan tálaljuk.
